Tartósítószer vagy konzerválószer? – Mi a különbség, és mit jelent ez a bőrünknek?

A vegyi anyagok világában sok kifejezést hajlamosak vagyunk szinonimaként kezelni, pedig néha érdemes jobban a mélyére nézni. Különösen igaz ez a tartósító és a konzerválószerek esetében, melyek nemcsak az élelmiszerekben, hanem például a mosószerekben is megtalálhatók.

Egy biztonságtechnikai adatlap elemzése során (egy lakossági felhasználásra szánt mosószer kapcsán) részletesen utánajártunk ezeknek az anyagoknak. Az eredmények hasznosak lehetnek mind a tudatos fogyasztóknak, mind azoknak, akik érzékeny bőrrel élnek.

Mi a különbség a tartósítószer és a konzerválószer között?

• A tartósítószer egy gyűjtőfogalom: minden olyan anyagot ide sorolunk, amely meghosszabbítja a termék élettartamát, legyen szó oxidációgátlásról, pH-szabályozásról, nedvességtartalom-kezelésről vagy mikrobiális védelemről.
• A konzerválószer ezen belül egy specifikusabb csoport: olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok (pl. baktériumok, gombák) elszaporodását akadályozzák meg, vagyis megvédik a terméket a romlástól.

Ez a különbség a címkéken és biztonsági adatlapokban is megjelenik, például a vizsgált mosószer esetében külön nevesítették a „konzerválószert” az összetevők között.

Például: MCI/MI – hatékony, de problémás

A vizsgált mosószerben konzerválószerként Methylchloroisothiazolinone és Methylisothiazolinone (röviden MCI/MI) keverékét használták. Ez az anyag:

• nagyon erős mikrobapusztító hatású (ezért elegendő belőle egészen kis mennyiség, jellemzően <0,0015%),
• ugyanakkor ismert bőrallergén, és az elmúlt években számos esetben kapcsolatba hozták kontakt ekcémával és bőrgyulladással, főleg érzékeny egyéneknél.*

Bár ilyen kis koncentrációban még jogilag megengedett, és nem számít veszélyesnek a lakosság többségére nézve, a „bőrbarát” állítás ilyen összetevő mellett már komoly kérdéseket vet fel.

Bőrbarát? Nem mindig egyértelmű

A „bőrbarát” kifejezés egyre gyakrabban bukkan fel a mosószerek, kozmetikumok és háztartási vegyipari termékek címkéin. De valójában mit jelent ez?

• Jogi értelemben a „bőrbarát” kifejezést nem védi konkrét szabályozás, de nem lehet félrevezető, tehát igazolható kell legyen, hogy a termék nem irritál vagy allergizál.
• Ha egy mosószer erős szenzibilizáló hatású összetevőt tartalmaz, akkor még ha az engedélyezett is, a „bőrbarát” megnevezés etikailag aggályos lehet.

Ez különösen igaz olyan termékek esetében, amelyek a ruházaton keresztül hosszabb ideig érintkeznek a bőrrel.

Létezik alternatíva?

Igen. A MCI/MI kiváltható gyengébb, de bőrbarátabb tartósítószerekkel. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezekből nagyobb mennyiség szükséges, ami befolyásolhatja a végtermék összetételét, árát, stabilitását is. A gyártók ezért is alkalmazzák előszeretettel az MCI/MI keverékeket, mert a piacon fajlagosan a legolcsóbb konzerválószerek.

Miért számít ez?

Mert a fogyasztók egyre tudatosabbak. Egy bőrallergiás vásárló számára nem az számít, hogy egy konzerválószer technikailag „jogilag engedélyezett-e”, hanem az, hogy kiválthat-e tünetet. A gyártóknak és forgalmazóknak ezért át kell gondolniuk, milyen állításokat használnak a csomagoláson és marketinganyagokban.

• A tartósítószer nem mindig jelent konzerválószert, de minden konzerválószer tartósít.
• A MCI/MI hatékony, de bőrirritációt vagy allergiát okozhat, még nagyon kis mennyiségben is.
• A „bőrbarát” állítás csak akkor helyes, ha nem tartalmaz ismert szenzibilizáló anyagokat, vagy legalábbis tesztelve van rá.
• Hipoallergén jelzőt sem kaphat olyan termék, amely bármekkora dózisú MCI/MI keveréket tartalmaz, mert félrevezető egyben megtévesztő állítás.
• Az alternatív tartósítószerek kevésbé allergének, de több kell belőlük, és más kompromisszumokat is hozhatnak a magasabb áron kívül is.

*Tudományos és szakmai források az MCI/MI allergén hatásáról:

1. “Methylisothiazolinone contact allergy: a review”
   Contact Dermatitis, 2015
   Kattints a tartalomért
2. “The epidemic of methylisothiazolinone contact allergy in Europe”
   Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology, 2015
   Kattints a tartalomért
3. “Contact allergy to methylisothiazolinone in Europe: current trends”
   Contact Dermatitis, 2014
   Kattints a tartalomért
4. DermNet NZ – Methylisothiazolinone allergy
   Független orvosi tudásbázis bőrbetegségekről
   Kattints a tartalomért
5. European Commission – SCCS Opinion on Methylisothiazolinone (MI)
   Scientific Committee on Consumer Safety (SCCS)
   Kattints a tartalomért

Magyar és magyar kapcsolódású források:

1. Pónyai et al. (2016)
   MCI/MI in Hungary
   Kattints a tartalomért
2. Cosmile Europe (magyar nyelven)
   Methylisothiazolinone összetevő:
   Kattints a tartalomért
   

A tudományos közösség egyértelműen megerősítette, hogy az MCI/MI erős kontaktallergén (gyakori kiváltója az ekcémának).

Számos tanulmány és szakmai jelentés dokumentálta előfordulásának növekedését, különösen háztartási és kozmetikai termékek esetén.

Európában emiatt szabályozások születtek: részben vagy teljesen betiltották a „leave-on” (bőrön maradó) készítményekben, és szigorították a „rinse-off” (leöblítős) termékekre vonatkozó engedélyezett koncentrációkat.

Van megoldás?

Webshopunkban kínálunk alternatívát, sem tartósító sem konzerváló nincs benne, és ekcémát sem okoz. Ezt a saját érzékeny bőrünkön leteszteltük, és ennél nincs komolyabb bizonyíték a számunkra. Korábban már írtunk a mosószerekről és a késlelteve jelentkező allergiás reakciókról. Ha érdekel, egy kattintásnyira vagy a bejegyzéstől.

Végül egy jótanács:

ha érzékeny a bőröd, mindig érdemes elolvasni a címkéket, vagy ha kétséged van, válassz tartósítószer és konzerválószer mentes termékeket. Mert az ár végül túl nagy lehet.